A betyárját, álljunk neki!

Amíg virágzott a gaz a hátsó kertben, addig még úgy-ahogy szép is volt. De amikor fölmagzott, akkorra nyomasztóvá vált. Slendriánságot sugallt.
A pajta oldalán lógó kaszához idén csak kétszer nyúlt a gazda, amikor átvitte a szomszédba kikalapáltatni, illetve amikor visszahelyezte.
Színházi előadásokon a falon függő puska előbb-utóbb el szokott sülni (a dramaturgia - az élet? - már csak ilyen).
Ez a kasza azonban nem moccant.
Aztán csak-csak megtörtént a "drámai" fordulat; a "betyárját, álljunk neki!" jeligével.
Egészen ügyesen haladt a csámpázással (így is nevezik a kaszálást); miközben jó szívvel gondolt a néhai szomszédokra, akik egykor megtanították e tudományra.
                                                                                               (szp - Vas Népe, Jó reggelt!)