S ha küzdtök Isten ellensége ellen,
Isten véd titeket, katonáit.”
(Shakespeare, III. Richárd
– Vas István fordítása)
Rólunk – értünk – szól a
Radnóti Színház III. Richárdja, a címszerepben Alföldi Róberttel, a rendező
Andrei Serban. Koprodukciós partner: Zikkurat Színpadi Ügynökség.
A premier előtti első
nyilvános előadásról február 19-én számolt be a teremtuccse.blogspot.hu. Második „olvasatban” – április 7-én, szombaton este – ugyancsak megrázó s fölemelő/katartikus volt.
III. Richárd „hidegen számító
észlény”. „ …ezt a Richárdot nem Shakespeare találta ki, …megtetézi Richárd
gazságait a maga leleményéből…, és Shakespeare csak annyi szabadsággal élt,
hogy ténynek vette azt, ami feltehető, s így az ő III. Richárdja
következetesebb gazember, mint az igazi.”
„Az 1485-ben megvívott
bosworthi csata, amelyben III. Richárd elesett, nem csak egy csata volt a sok
közül…” „…véget ért a ’rózsák háborúja’, amelyben két főúri, sőt királyi vérből
származó család, a Lancasterek és a Yorkok harcoltak egymással a koronáért
harminc éven át, de – amint a III.
Richárd tanúsítja – végül már nem is két egymással szemben álló s egymástól
jól megkülönböztethető tábor közt folyt a küzdelem: aki éppen a trónon ült,
vetélytársat, megsemmisítendő ellenséget sejtett mindenkiben, aki túlságosan
közel volt a trónhoz.” Az idézetek Ruttkay Kálmán (1922-2010) angol
irodalmártól, tudós-tanártól valók (1985-ből – William Shakespeare III. Richárd,
Európa Könyvkiadó; Utószó), aki „önálló, szellemileg megingathatatlan független
polgár volt” (Pintér Károly egyetemi docens jellemezte így Ruttkay Kálmánt).
„Úgy döntöttem, hogy gazember
leszek”. Ruttkay Kálmán szerint (is) ez jelzi azt, „hogy Richárd nem beteg,
akiben nincs vagy elhalt az erkölcsi érzék, s aki ezért erkölcsileg nem
beszámítható és felelősségre vonható. Ő tudatosan járja végig azt az utat,
amelyre az ösztönei is húzzák: gonoszsága cinikusan kigondolt és végrehajtott
program.” „Nem megszállottan cselekszik, hanem ’ravasz áruló’-ként, nagyon is
kiszámítottan és számítóan, mesterien űzve a képmutatást.” Shakespeare-Vas
István: „Rosszat teszek s elsőnek morgok érte. / A titkos bűnt, amelyet
elkövettem, / Más emberek súlyos terhére róttam.”
Szintén Ruttkaytól: „Richárd
tudatában is van bűneinek, de a szó közkeletű értelmében vett bűntudata nincs.”
„Szörnyetegszerepével tökéletesen azonosul…” „…egyetlenegyszer s akkor is csak
átmenetileg – kizökken ebből a szerepéből. …A bosworthi csata előestéjén…; …Jézushoz
kiált irgalomért; fél, s nemcsak a bosszúval fenyegetőző szellemektől, de még
inkább önmagától; kínozza a ’gyáva lelkiismeret’ és a ’bűntudat’, s talán még
erősebben az a gondolat, hogy senki szeretetére és sajnálatára nem számíthat,
még az önmagáéra sem.” Shakespeare-Vas István: „Kétségbeesem. Senki sem szeret,
/ S ha meghalok, majd egy lélek se sajnál. / De mért is tennék, mikor én magam
/ Sem tudom megsajnálni magamat?”.
Alföldi Róbert minden(ki)t el
tud játszani.
Zseniálisan. Andrei Serban rendezése halálpontos.
III. Richárd bűnszövetkezeti atombombafej, s nincs olyan óvóhely, ahová el lehetne előle rejtőzni.
Igaz, emigrálni (még) szabad. Ám a szállóiga, no: szállóige (mi van ezzel a klaviatúrával?) szinte folyamatosan érvényes: itthon maradni az igazi (meglehet, súlyosabb kifejezések illenének ide) kaland.
Richárd az egész világ, s
Richárd-szerű benne minden…
Ugye, hogy ez (így) nem
igaz? Nagy-nagy csönd.
Visító.
Elindulunk a megtisztulás – út-ján (hess, Kádár!)?
A „radnótis” III. Richárd lelkiismeret-gyógyászunk. Nem bulvárkodik, nem csacsog, nem bájolog, nem szépeleg.
Bennünk (mély)búvárkodik. Velünk együtt.
A következő nemzedékekért.
Élhető országért. Reményért. Türelemért. Kézfogásért.
Békéért. Európánkért. Bolygónkért.
Engedjem befogadni a bennem lévő – jót. Hiszi: van bennem. Én elhiszem-e? Keresem-e? Megtalálom-e?
Miért is ne lenne bennünk, bennetek, bennük?
Amit ember – színész/szív-ész
– megtehet, azt a „radnótisok” megteszik. Hogy ne legyek, ne maradjak önmagam
foglya/zsákmánya, saját magam és környezetem fölzabálója/pusztítója – hanem…!
S ha, nem? Alföldi Róbert, Gazsó György, Kelemen József, Kováts Adél, László Zsolt, Martin Márta, Pál András, Porogi Ádám, Rusznák András, Schneider Zoltán, Sodró Eliza, Dargay Marcell (zene) és alkotótársaik küldetéspróbára sarkall.
Bíznak bennünk. Bennem.
Ne okozzunk, mert nem okozhatunk csalódást – magunknak, egymásnak, a világnak!
„Anglia őrült volt elég
sokáig: / A testvér testvérvért ontott vakon, / Az apa leölte saját fiát / S a fiú
apjának lett hentese. / Mindezt a szörnyűmód kétfele osztott / York- és
Lancaster-ház osztotta ketté.” „De most Richmond és Erzsébet, a két / Királyi
ház igaz örököse, / Isten szép parancsára egybekelnek, / S utódjaik – ha Isten
úgy akarja - / Mosolygó békét hoznak a jövőnek, / Gazdag napokat, víg
bővelkedést.” (Shakespeare-Vas István).
2018. április 8.
(vasárnap)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése