Eszementek, férgek, kollaboránsok: nincs menekvés! - Támadás a Fehér Ház ellen 2.; London ostroma

Azért van az a pénz, amire a kémelhárító főnök is rábólint, igen, ennyiért kifordul magából, szemközt köpi a civilizált világot. Nem is spion, hanem már téglarakás, még inkább szarkupac. Vagy: kupec, a leghitványabbikból. Eladja a (honfi)társait is, tetves euro milliókért. Aztán köd előttem, köd mögöttem.
Csakhogy nincs menekvés. Soha. Sehol. Kollaboránsok, férgek, eszementek: véssék csak bele ezt is a komputereikbe!

Vérprofi a Támadás a Fehér Ház ellen 2. – London ostroma.

A terror a spájzunkban. Az emberfia kijön a cinemából a színes, magyarul beszélő amerikai-angol akciófilm vetítése után, visszakapcsolja a mobilját, s a legelső sms-üzenet: robbanás történt Ankarában, legkevesebb huszonhét halott… Nem mozi ez, valóság.
Terrorizálni, persze, nem csak valóságos robbantásokkal lehet; a lelki megfélemlítésnek is megvannak a kifinomultan aljas módozatai. Mi ne tudnánk e galaktika-szegletben?

Az amerikai elnök kerül ismét végveszélybe, ezúttal Londonban; már néhány másik nagyhatalom vezetője talpa alól kihúzták az életszőnyeget (ugyanott) az anarchisták. De ezúttal nem is igazán tőlük kell tartani (jó, tőlük is), hanem e megveszekedettek által megkent áruló(k)tól, aki(k) révén beépül(het)nek a megátalkodottak a biztonságiak soraiba is.  

S mindez bármikor, bárhol előfordulhat(na)… Vagy mégsem?
Reménykedjünk, hogy léteznek még/már olyan csaknem tökéletes szűrők, melyeken fönnakad az, aki mégsem az, akinek mondja/mutatja magát. Ámbár azért túlzottan mégse áltassuk magunkat…?

Az nem kérdés, hogy melyik a jó oldal. Akik tudatosan ártatlan embereket öl(et)nek meg, azok számára nincs, mert nem lehet se mentség, se felmentés. A martalócok, a férgek, az eszement eszelősek ellen össze kell fognia a civilizált világnak. És ne derogáljon az, ha a szabadságharcot az USA vezeti. Hja, hogy ott/náluk/velük is akadnak gondok? Igen, patkányok mindenütt vannak, de: mi/ki a domináns?

Kik hajlandók áldozni is azért, hogy ne robbanhasson lánglabdává porszemünk: Földünk?
Ha úgy tetszik, a Támad a Fehér Ház ellen 2. is propagandafilm. Az.
Nem baj. Sőt.
Ha arról van szó, már pedig arról, hogy az elkövetkezendő generációk számára adhassunk esélyt, akkor vessük el a piti hiúsági kérdéseinket.
Szabadság, egyenlőség, testvériség - a gengszterizmus, az előítéletek, a kirekesztés, a gazemberség, a korrupt köcsögök ellen! Ha e nemes ügy élére az Amerikai Egyesült Államok áll, akkor mögé kell fölsorakozni. Nem tunyulni, nem csak károgni, nem csak gubbasztva morogni a fotelben, nem! Kiállni, kiabálni, menni, tenni, küzdeni! Nem fogják a gesztenyét – ők sem – kikaparni helyettünk.

Inspirálnak, amiként a Támadás a Fehér Ház ellen 2-vel is (akárcsak az első résszel tették), példát adnak/mutatnak: a zseniális Babak Najafi (rendező), Gerard Butler (Mike), Aaron Eckhart (Benjamin elnök úr), Morgan Freeman (alelnök úr), Jackie Earle Haley (Mason) és a szintén elementáris csapat-tagjaik. Arra is ösztönöznek, hogy nincs, ne lehessen az a pénz, amiért elárulnánk (honfi)társainkat, szemen köpnénk saját magunkat, sírásói lennénk a civil(izált) világnak. A szarkupacoktól, hitványaktól szabaduljunk meg egyszer s mindenkorra!

                            2016. március 15.