2014. május 6., kedd

Ipiapacs


Hogy vannak?
Köszönjük, remekül; mint mindig!
Ha azt válaszolnánk: pocsékul, akárcsak máskor – attól, ugye, majd’ mindenki kicsit jobban érezné magát?!

Nálunk akkora a szabadság, mint még soha!
Meg kell a szívnek szakadni - a tudatnak hasadni.

Velünk minden stimmel. Aki ezt cáfolni merészeli, azt egészen biztosan félrestimulálták.

A szavak, a kifejezések, az ideák/ismék nem csak négyévente válthatóak le. De csak csendben, csak halkan, hogy senki…



Egy kamasz önérzetes/öntudatos (na, ná!), egy szülő megértő/belátó (na, ne!).
Ezt is csak egy ős ókumulál(hat)ta ki így, persze.

Szekánt (zsörtölődő), mint egy – koravén pubertás.
Ez is éltes éneke; van-e neki egyáltalán bármiféle érdeme? (Pláne: otthon.)



Légy/ott. Ha összefutnék egykori önmagammal, meglehet, levegőnek nézném akkori énem. S meg se rezdülnék, nemhogy belerendülnék. Ő vajon valamit megneszelne?

1. Hiteles szemtanúkat keresek rohamos leépülésem állomásainak regisztrálásához. Vagy inkább: mégsem.
2. A legmagasabb áron visszavásárolnám ifjúkori álmaimat. A nyomravezető tisztes jutalomban részesül. Vagy inkább…



Emberarcú ember bukkant fel a Földön, tudatta az ufo.hu. A hírt cáfolták hivatalos (gabona)körökből.

                                                                                                                                                             szp

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése