Szavak. Beszélgetés. Társalgás. Tárgyalás. Figyelem.
Töprengés. Vita. Ígéret. Becsület-szó. Tekintély. Közös többszörös.
/Van olyan is, hogy a csend, a némaság nem árulás. A hangtalanságnak, a nesztelenségnek – számtalanszor számos – oka lehet./
Avagy: szótör/del/és. Sokk.
Zagyva, gyülevész klisék recsegése-ropogása.
Verbális rakétasorozatok. Vég.
Szótár-megújítók kerestetnek;
rezgés-, igazságteremtők!
Hogy megint ugyanaz jelenthesse
ugyanazt - nekünk, köztünk, majd’ mindenki számára –, ami. Valót.
Bizonyítottat.Egyetemesen s hazában egyaránt: érvényeset.
Tanulj írni, olvasni, számolni! Gondolkodni! Erre bíztat a nagymama. A káprázatos, mindenkor legitim, feddhetetlen Csomós Mari Nazirája. Mindhalálig ekképpen haladni – nyitottan fürkészni, szemlélődni, dönteni okosan meg szívvel mindahány kereszteződésben.
Nem locsogni, nem csacsogni, nem fecsegni, nem híresztelni. Bulvárt, szó/dara/kását, sötétséget: száműzni.
Menni, tenni.
Rendületlenül.
Wajdi Mouawad (1968 –
libanoni-kanadai író, színész, rendező) Futótűz című drámáját Alföldi Róbert
rendezte a budapesti Radnóti Színházban.
Futótűz: gyorsan
terjedő égés. Főleg aszott gazban. Katonailag: tüzelési mód. Amikor nem egyszerre sütik el a fegyvereket, hanem sorban, gyorsan/hirtelen egymás után.
Futótűzként terjed: hirtelen ismertté válik. Átragad másokra is. A járvány futótűzként terjed… /WikiSzótár/
Hogy mekkora e szörny – futótűz - 2017/2018 Magyarországán ismét/újra; ki ne érzékelné, ne kapiskálná? Kit ne nyomasztana? Már, persze, azokon kívül, akik a galádságokat élesztik, gerjesztik, terjesztik, akik e pokoltűzben sütögetik pecsenyéjüket, miközben porlad az ország. S immár szövetségre léptek, kontinensünk egyensúlyát vészbe sodorva, a sátánnal és csahosaival. Hamiskodnak távolabbi földrészekkel: újabb világégést stimulálva.
A Radnóti Színház Futótűz-e purgatórium.
Gyertyás óvóhely, fáklyafényes
bunker; megmaradásunk záloga. A bennünk lévő embertelen énünkkel szembesít. És inspirál: számoljunk le a romboló, a másokat degradálni igyekvő/akaró, torzszülött vágyainkkal. Teremtsünk legelébb magunkban - Istennek tetsző - emberi rendet, értéket.
Képesek vagyunk-e rá?
De hiszen miért ne volnánk!
Ha valaki oly’ tisztán, pontosan, mérhetetlen energiákat mozgósítva láttatja alakzatunkat, (v)iszonyrendszerünket, amiként azt Alföldi Róbert és csapata teszi, akkor, nincs mese, szinte kötelességünk számvetést készítenünk. Miért is vagyok itt, a XXI. század küszöbén? Mit kell tennem, mi a helyes – miképpen cselekedjem, hogy méltó legyek/maradhassak e fogalomhoz: ember(i)ség?
Kováts Adél igazgatónő-színművésznő
az anyát – a földi-égi Édesanyánkat – vetíti belénk. Az anyaság mennyire fantasztikus,
léthivatás! S a köldökzsinór soha nem szakad(hat) el.
Egymásba kapaszkodhatunk időben/idővel,
ez oly’ folyamatosság, örök körforgás, múlhatatlan erőforrás, amelyet eddig –
meglehet, éppen saját magunktól, mint egyik legfőbb akadály/unk/tól - nem igazán
vettünk észre. S tessék mozdulni, elrugaszkodni; félre a tespedtségemmel, keressem, kutassam, találjam meg – sohasem késő! – az uta/ma/t.
Hamisítatlan szó-tárral szövetkezzem a jóra, a szépre. Ne másokra mutogassak, ne másoktól várjam a csodát. Ne újabb Megváltó után ácsingózzak, hogy majd… Meglehet, elindult már, de neki is szüksége van rám, rád, őrá – ránk, rátok, rájuk.
Példát ad, utat mutat Kováts Adél és társulata. László Zsolt, Martinovics Dorina, Vilmányi Benett, Sodró Eliza, Lovas Rozi, Pál András, Schneider Zoltán, Rusznák András, Csarnóy Zsuzsanna, Martin Márta, Gazsó György. S Molnár Zsófia (fordító), Kelemen Kristóf (dramaturg), Nagy Fruzsina (jelmeztervező), Menczel Róbert (díszlettervező) és valamennyi alkotótárs.
Csak tiszta - szavak – forrás/á/ból.
Hozzászólás. A tévedés joga. Korrigálás.
Megbocsátás. Becsület. Tekintély.
Természetesen. Tisztán. Egyszerűen. (Törőcsik Mari - óvása/féltése - után: szabadon.)
Nyitottan. Szociálisan. Szolidárisan.
Fényesen.
A békekötés híre futótűzként terjed majd bennem/bennünk s a mindenségben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése