2017. március 26., vasárnap

Szabadság nélkül boldogság sincs - A Szépség és a Szörnyeteg (2017)


www.alon.hu
Mondj nemet a kirekesztésre, igent a befogadásra! Ne hagyd átmos/at/ni az agyadat! Soha ne ítélj a látszat alapján! Tiszteld a másikat, a másságot – s egyúttal önmagadat!
Szabadság nélkül semmi sincs!
Legyél, maradj: Ember!
Nem lehet elég korán – már a legapróbbak körében – elhinteni e magvakat, amelyek szárba szökkenéséért lennénk/vagyunk felelősek a Naprendszernek e picurka/csodaszép bolygóján.
Az élő szereplős A Szépség és a Szörnyeteg „romantikus fantasy”. S egyben XXI. századi valóságábrázolás.
Mindnyájunkról/mindnyájunknak szól.
Beképzeltek, önhittek, önzők s másokat lenullázni képesek (is) vagyunk. Észre sem vennénk/vesszük, ha kopogtat/ná/nak az utcaajtónkon. Akkora kerítéseket húzattunk föl a birtokunk(?) köré, hogy be – meg ki - se lehet tőle látni.
Rotyogunk a saját levünkben.
Szeretnivalón adagolja az örök igazságokat A Szépség és a Szörnyeteg friss változata. Mérhetetlenül profin ötvözi a látványt, a sztorit, a zenét. Beleszeret(het)ünk a szépségbe meg a rútba egyaránt, mert kezdjük el-elfogadni, hogy ne a külsőségek alapján ítélkezzünk.
Bájos és bátor a Bill Condon rendezte életfilm. Alan Menken muzsikája ráerősít arra, hogy az idekinti – valóságos hétköznapi – élményeinkkel, örömeinkkel és kudarcainkkal, kínjainkkal szembesüljünk. Átvilágítsuk a lelkünket. Képesek legyünk legalább behegesíteni azokat a sebeket, amelyeket eddig másoknak okoztunk. Ha már meg nem történtekké úgysem tudjuk varázsolni.
Emma Watson (1990) milliárdnyi földlakó-társunk szíve csücske. Nyolc Harry Potter-film (2001-2011) Hermione Granger-eként szinte családtagunk. De jó, hogy éppen ő Belle! Hiszen történetesen Emma, itt és most – világhírnevét jószolgálati célokra használva – kiáll a nők egyenjogúságáért, az előítéletek elsöpréséért, sarkall, romboljuk le a tabu témák körüli falakat!
Amikor művészet s ember(ies)ség szintézisbe kerül, az olyan intenzív inspirációs hullámokat kelthet felénk, ami átjár(hat)ja testünket, lelkünket, szellemünket.
Belle apukája, Maurice: Kevin Klein (1947 - Oscar-díj a legjobb mellékszereplőnek, A hal neve: Wanda, 1989). Tisztesség, becsület, spiritusz, kreativitás, közösségért végzett alkotó tevékenység, s nem utolsósorban: vajszívű, gyermeke példaképe. Amúgy meg szélmalomharcos (hát, ez van): mind-mind így együtt a tüneményes Maurice. S fantasztikus, hogy rögzíthetjük: Kevin Klein 2004-ben önkéntes erőfeszítéséért átvehette Az év humanitáriusa díjat az örök demokrata/népbarát Meryl Streeptől (1949).
A Walt Disney Pictures  és a Mandeville Films művész csapata a szombathelyi Savaria Mozi nagytermében lenyűgözte a közönséget. Mindezt a szinte vég nélküli nézőtéri csendek jelezték. Amikor csaknem egyetlen lélegzetvétellé/közösséggé válik a publikum, ott s akkor megtörténik Valami. 
Merjünk igent mondani a befogadásra, tiszteljük a másikat, a másságot – önmagunkat! Sutba a látszattal, a felszínességgel!
Legyünk szabadok, mert rabként nem lehetünk boldogok!
Emberek.
                                2017. március 26., vasárnap

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése