érdemes művész emlékére (1929-2015)
„Mint gyermek, aki már pihenni vágyik / és el is jutott a nyugalmas ágyig / még megkérlel, hogy :’Ne menj el, mesélj’ - / (így nem szökik rá hirtelen az éj) / s míg kis szíve nagyon szorongva dobban, / tán ő se tudja, mit is kiván jobban, / a mesét-e, vagy azt, hogy ott legyél: / igy kérünk: Ülj le közénk és mesélj. / Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük, / mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt / s együtt vagyunk veled mindannyian, / kinek emberhez méltó gondja van.” /József Attila: Thomas Mann üdvözlése, 1937. január eleje/
Alföldi Róbert Zalaszentgrót vendége lehetett 2018. március 24-én, szombaton este a csaknem hat és fél ezer lelket számláló kisváros művelődési-felnőttképzési központjában.
A nézőtéri - a színpadon karéjban, a szomszédos teremben kivetítő előtt ülő - publikumot Baracskai József polgármester szívbéli szavakkal üdvözölte.
Veiszer Alinda – aki Vitray Tamás tiszteletet parancsoló utóda – beszélgetett Alföldi Róberttel.
„Hazudni pedig nem szabad”,
villanhatott be sokunknak Deák Ferenc (1803-1876), az első felelős magyar
kormány igazságügy-miniszterének intelme, amelyhez az est főszereplője ezúttal
is hű maradt. S milyen a sors, 1848-ban „a haza bölcse” volt Zalaszentgrót első
választott képviselője.
„Az őszinteség nem azt
jelenti, hogy mindig, mindent elmondasz”. „Nagyon igyekszem az lenni, ami látható
belőlem. Ön-azonos.”
„Hozzáállás a munkához, a
világhoz – a főiskolán tanultam meg Horvai Istvántól (1922-2004), Kapás
Dezsőtől (1940-1993).” „S azt, hogy - vállalod-e?”„Belenőttem a mellénybe.” (derül)
„Tisztában vagyok az értékeimmel.”
„Lemegyek kutyába a szeretetért. Ugyanolyan vagyok emberi helyzetekben, mint más. A kutyások között kutyás. A vásárcsarnokban vevő; persze, mosolyognak rám.”
„’Belga’ vagyok. Liberális, konzervatív. Nemzeti érzésű. Ami érdekes bennem mindenütt a világban, az, hogy magyar vagyok. S ez olyan, mint a szerelem, a hit; ott belül van.”
„Mindenki éljen úgy, hogy a legjobban ki tudjon teljesedni, s hogy a másikat nem zavarja.”
„Az árulást nem bírom.”
„Értelmiség – kutyakötelesség. Kevesen vagyunk, akik beszélnek.”
Színi előadások: „Kérdéseket feltenni, irányokat mutatni. Gondolkodási folyamatot elindítani.” „Sok ember személyes ügye lesz – talán.” „Hogy értelmét látom-e? Hiszek benne.”
„Kíváncsiság!”
„Szerethetően diktatórikus rendező vagyok. Ha túlszaladtak a dolgok, tudni kell azt mondani: bocsánat! Én tudom rendezőként, hogy neki (a színésznek) mi a jó - s honnan hová akarunk eljutni. Van egy világ(om), vízió(m). De mondjon jobbat! Miért ne fogadnám el?” „Mindenki hibázhat.” „Hörcsögparasztok (nevet) gyerünk!”
„Nem sértődöm meg színészként.”
„A migránsok valóban mind
terroristák? Ugyanolyan történeteik vannak, mint nekünk.” „A dolgok nem fehérek
s nem feketék. Nem lehet ilyen aljas módon elintézni a menekülteket.” „Rossz
szándékú minden embercsoportban van.”
„Fölhúzom magam azon, hogy az
V. kerületi rendőrkapitányság meg akarja büntetni a diáktüntetőket. Nem
juthatunk el ide!”
Türelem és udvariasság (Márai
Sándor /1900-1989/ író után, szabadon). Elegancia. Tisztelet. Nyitottság. Irónia.
Vita. Tapintat. Szeretet. Együtt. Egymásért. Mert csak így szabad, így érdemes.
Zalaszentgróton.
Magyarországon. Európában. Az ENSZ égisze alatt.
„Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, / de mi férfiak férfiak maradjunk / és nők a nők – szabadok, kedvesek / - s mind ember, mert az egyre kevesebb… / Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen. / Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen / néz téged, mert örül, hogy lát ma itt / fehérek közt egy európait.”
